Abe Sinzó miniszterelnök hírlevele – Európából
2007 január 11.
Hello, Abe Sinzó vagyok
Ez az els? hírlevelem 2007-ben. Boldog Új Évet!
Hogy töltötték az ünnepeket? Mára már elhalványult a szilveszteri hangulat, mindenki visszatért a kemény munkához vagy a tanuláshoz.
Számomra az új esztend? frissít? starttal kezd?dött.Különösen az tett rám mély benyomást, hogy január elsején megpillantottam a Fudzsit Tokióból.
Jelenleg épp egy európai körút közepén tartok. Ezt a levelet is a kormánygépen írom, Londonból Berlin felé repülve.
A kormányzati repül?gép munkahelyként lett kialakítva, benne egy elég nagy asztal és egy számítógép, valamint kommunikációs rendszerek, melyekkel a földi munktársakkal tartjuk a kapcsolatot. Nem hagyhatok alább az éberséggel, csak mert épp egy repül?gépen tartózkodom. Épp Pekingb?l tartottam Szöülba, amikor Észak-Korea végrehajtotta a tavalyi nukleáris tesztet.
Év elején hagyományosan meglátogatom családommal a helyi szentélyünket Simonoszekiben, ám ez alkalommal félre kellett tennem a vágyat, hogy a szül?városomba utazzam. Ehelyett egy tokiói hotelban töltöttük az év utolsó napját a családommal. Még ott is folyamatosan kaptam a jelentéseket a nemzetközi és hazai történésekr?l, számtalan kérdésben volt szükség a miniszterelnök útmutatására.
A hotelszobában készültem fel az európai látogatásra és a Kelet-Ázsiai Csúcsra, és itt írtam meg a beszédemet a Diéta soron következ? ülésére. Az egyedüli pihenést az a két mozifilm jelentette, amelyekre úgy lopakodtam ki a hotelból. Úgy t?nik, a nyugodt újév nem része a miniszterelnök munkaköri leírásának.
Épp ellenkez?leg: az ünnepek idején még inkább tisztába jöttem a vezetés felel?sségének súlyával, mellyel az ország bízott meg.
Ebben az évben is teljes elkötelezettséggel dolgozom majd miniszterelnökként, soha nem hagyva ki egyetlen lehet?séget sem, hogy Japán népe biztonságán és életén ?rködjem.
Hello, Abe Sinzó vagyok
Ez az els? hírlevelem 2007-ben. Boldog Új Évet!
Hogy töltötték az ünnepeket? Mára már elhalványult a szilveszteri hangulat, mindenki visszatért a kemény munkához vagy a tanuláshoz.
Számomra az új esztend? frissít? starttal kezd?dött.Különösen az tett rám mély benyomást, hogy január elsején megpillantottam a Fudzsit Tokióból.
Jelenleg épp egy európai körút közepén tartok. Ezt a levelet is a kormánygépen írom, Londonból Berlin felé repülve.
A kormányzati repül?gép munkahelyként lett kialakítva, benne egy elég nagy asztal és egy számítógép, valamint kommunikációs rendszerek, melyekkel a földi munktársakkal tartjuk a kapcsolatot. Nem hagyhatok alább az éberséggel, csak mert épp egy repül?gépen tartózkodom. Épp Pekingb?l tartottam Szöülba, amikor Észak-Korea végrehajtotta a tavalyi nukleáris tesztet.
Év elején hagyományosan meglátogatom családommal a helyi szentélyünket Simonoszekiben, ám ez alkalommal félre kellett tennem a vágyat, hogy a szül?városomba utazzam. Ehelyett egy tokiói hotelban töltöttük az év utolsó napját a családommal. Még ott is folyamatosan kaptam a jelentéseket a nemzetközi és hazai történésekr?l, számtalan kérdésben volt szükség a miniszterelnök útmutatására.
A hotelszobában készültem fel az európai látogatásra és a Kelet-Ázsiai Csúcsra, és itt írtam meg a beszédemet a Diéta soron következ? ülésére. Az egyedüli pihenést az a két mozifilm jelentette, amelyekre úgy lopakodtam ki a hotelból. Úgy t?nik, a nyugodt újév nem része a miniszterelnök munkaköri leírásának.
Épp ellenkez?leg: az ünnepek idején még inkább tisztába jöttem a vezetés felel?sségének súlyával, mellyel az ország bízott meg.
Ebben az évben is teljes elkötelezettséggel dolgozom majd miniszterelnökként, soha nem hagyva ki egyetlen lehet?séget sem, hogy Japán népe biztonságán és életén ?rködjem.